Bölcsésznapi színészhatározó: Rudolf Péter

Marty McFly magyarhangja, a Beugró állandó színésze, az Üvegtigris Lalija, a Padlás klasszikus szereposztásának Lámpása. Kétségtelenül Rudolf Péter, az egyik legsokoldalúbb magyar színész, az ELTE BTK kari napjainak, a Bölcsész Napok  idei kínálatának egyik nézőcsalogató fellépője volt.  Ez a portré ebből az alkalomból készült róla. 

Rudolf Péter karakteressége, bármilyen szerepet is játszik éppen, magával ragadja a nézőt. Nehéz lenne azonban megmondani, hogy a komikusabb jellegű, nevettető szerepekben, vagy a drámai, mélyebben kidolgozott karakterek bőrébe bújva érzi-e jobban magát, pályája kezdete, a 80-as évek eleje óta ugyanis mindkettőben rengetegszer bizonyított.

A Színház-, és Filmművészeti Főiskola után - ahol évfolyamtársai többek között olyan későbbi jelentős színészek voltak, mint Eszenyi Enikő, vagy Kaszás Attila - a Vígszínházhoz került, itt a rendezőgárdát gyakorlatilag korábbi tanárai alkották, itt dolgozott akkoriban Kapás Dezső, Marton László és Valló Péter is. A társulatnál töltött 18 évből sokaknak Puch, a Szentivánéji álom manója, másoknak a Háború és Béke Pierre Bezuhovja jelenti Rudolf Péter, ő ennek az érának a számára legfontosabb szerepei között azonban a vele készült interjúk legtöbbjében elsők között említi Kornis Mihály Körmagyarját, mely a 80-as évek végi magyar társadalom kor-, s körképe. Színpadi szerepeinek az egyik legkülönlegesebbje az És Rómeó És Júlia című darab, melyet több mint egy évtizede játszik feleségével, Nagy- Kálózy Eszterrel. A mű különlegessége, hogy a színpadon összesen ketten vannak, s a klasszikus szereposztás minden karaktere kettejük között oszlik meg. A kevesebb több elv páratlanul bevonja a nézőt a történésekbe, mögé kell gondolni a dolgoknak, de ez az interaktivitás az, ami igazán megteremti a színházat, s a varázsát is ennek a darabnak. Színházi rendezőként is debütált 1992-ben, elsőként a Pesti Színházban a Dühöngő ifjúságot vitte színre, később instruálta a Mizantrópot, a Vágy villamosát, és az Ahogy tetsziket is.

Filmes karrierje is korán indult, a kezdetek kezdetén, a Cha-cha-cha című film Gruber Ernőjeként is fanyarul humoros, néha kedvesen szerencsétlen, de valójában drámai és mély gondolatiságot tükröző főszereplőt formált meg. Ekkor még persze nem egy kiforrott tehetséget, hanem egy szárnyait próbálgató ifjú, de ígéretes, húszas évei elején járó színészt láthattak a nézők. Hasonló karakter, és hasonlóan a filmes pálya kezdetéről a Szerencsés Dániel címszerepe, amely két emigrálni készülő diák kalandjait meséli el 1956-ban. A mai filmszerető közönség természetesen sokkal élénkebben emlékszik az Üvegtigris trilógiára, melynek főszereplője, és rendezője is Rudolf Péter. Saját elmondása alapján a három film megalkotása alatt egyre jobban szabadon engedte saját ötleteit, s megengedte magának, hogy kimondjon, egyre hangsúlyosabban, olyan dolgokat, melyeket korábban is ki kellett volna mondania. Mint az köztudott, az Üvegtigris alapvetően vígjáték, de talán éppen ebben, Lali karakterében rejlik az őt megformáló színész és rendező ars poeticája, azaz az élet sajátos, félresikerült, és szerencsétlen helyzeteiben érdemes megtalálni, megérezni az iróniát, a humort. Egy-egy szereplő helyébe képzelve magunkat ugyan hatalmas lelki erő kellene hozzá, hogy nevetni tudjunk magunkon, de pont ezért tudjuk ezt megtenni a képernyő előtt, mások szerencsétlen, bár jó szándékúnak és ártatlannak indult baklövéseit látva, miközben tudjuk jól, ezek akár velünk is megtörténhetnének. Ez már csak azért is tekinthető ars poeticának, mert a harmadik filmet az előző kettővel ellentétben Rudolf Péter már önállóan rendezte, és a legtöbb kritika egyetért vele, hogy nagyon jól sikerült. Emiatt is különösen izgalmas lehet az az eddig még meg nem valósuló, és egyelőre kevéssé ismert projekt, melyről a színész egy korábbi interjúban beszélt. Akkori félmondata alapján egészen új, szokatlan formában valósítaná meg, és vinné filmre Rejtő Jenő néhány legendás írását.

UPDATE: Nem tudni, mennyire vannak tervben a Rejtő-novellák, de első kézből jött az információ: Rudolf Péter Fehér Béla Kossuthkifli című könyvének rendezésére készül, méghozzá hat részben.