Az állandó beugró

Modern kori szabadságharcos? Sportember? Vagy csak egy túlbuzgó szurkoló? Jimmy Jumpról sokan, sokfélét gondolnak, de annyi biztos, hogy a modern kori sporttörténelem egyedülálló, különleges alakja. Ugrásai világszerte híressé tették, ő pedig mindenért vállalja a néha igen súlyos következményeket.

Jaume Marquet Cot eladóként dolgozott. Így azonban – mind a névvel, mind a foglalkozással – elég nehéz a világhír felé törni, sőt a szabadságvágy maradéktalan beteljesülése is akadályokba ütközhet, így lett a katalán iparosból Jimmy Jump. A sport bohóca, aki bár egyáltalán nem tud focizni, mégis pályára lépett már két Bajnokok Ligája döntőn, és ott volt a 2004-es Európa-bajnokság fináléjában is. Az eddigi legsikeresebb szereplése, saját bevallása szerint a 2010-es Eurovíziós Dalfesztivál, ahol 170 millió tv-néző előtt, a legnagyobb természetességgel sétált be a spanyol énekesek közé, a színpadra. Igaz mikrofont nem sikerült szereznie, de mint mondja, ott és akkor legyőzhetetlennek, és teljesen szabadnak érezte magát. Jól is tette, hogy kiélvezte azt a pár másodpercet, amíg a biztonsági emberek magukhoz tértek az első sokkból, ugyanis a profi jumperek esetében valóban rettenetesen rövid szereplésekről beszélhetünk. Sőt olyan is sokszor előfordult már, hogy Jimmy, bár hónapokat várt egy akcióra, nem jutott be a pályára, sem a kamera, sem a tévénézők nem látták őt, a pénzbüntetést, vagy a hosszabb-rövidebb elzárást viszont ugyanúgy kirótták rá.

De hogyan is lehet készülni egy ilyen akcióra? Pénzt nem árt gyűjteni, a büntetés ugyanis borsos lehet, ezen kívül viszont szinte semmit nem lehet előre eltervezni, a helyszínen kell lenni jóval a kezdés előtt, és várni a megfelelő pillanatot. Ilyen mindig van, mindig eljön az ideális alkalom, Jump szerint neki például egy megmagyarázhatatlan fény jelzi a megfelelő időt, és utat, hogy piros sapkájában berohanjon a stadionba, színpadra, versenypályára.

Bizony, a piros sapka, a barretina a hóbortos ugróbajnok állandó kelléke, emellett ősi katalán jelkép. Mindig is a szabadságot szimbolizálta, korábban vallási üzenete is volt, valamint sokan katalán – és nem spanyol! – mivoltuk megkülönböztetésére használják. Nem véletlen tehát, hogy Jimmy éppen ezt választotta attribútumának, szinte összes ugrását ilyenben hajtotta végre, és sok nagy sztárnak is a fejébe húzta már, például Samuel Eto-nak, Lionel Messinek, vagy Charles Moya spanyol teniszezőnek. Persze nem mindenki érdemli ki a barretinát, Jimmy egyik leghíresebb ugrásakor, a 2004-es Európa bajnokság döntőjében például egy FC Barcelona zászlót vágott hozzá a klub egykori játékosához, Luis Figo-hoz, amiért az pár évvel korábban az ősi rivális Real Madridhoz igazolt.

A legnagyobb akciók között szerepel még a 2010-es vb finálé, a már említett Eurovíziós Dalfesztivál döntője, és a 2004-es Forma 1-es Spanyol Nagydíj is. Sőt, nem tudni honnan jött az ötlet, de egy tavalyi felvétel tanulsága szerint nálunk Budapesten, konkrétan Németh Lajos élő időjárásjelentésében is feltűnt Jimmy, éltette kicsit a Barca-t, sapkát húzott a meteorológus fejébe, és eltűnt.

Eltűnni azonban nem mindig lehet, az a néhány örömittas másodperc, esetleg perc gyorsan eltelik, és utána jön az, amit nem mutat a kamera. Egy jumpernek sosincs terve az ugrás utánra, legtöbbször rohangál egy kicsit, véghezviszi a kitűzött célt, aztán lelassít, feladja az amúgy is reménytelen harcot, hogy versenyt fusson a rangosabb eseményeken rendszerint százával hemzsegő biztonsági őrökkel. Azok elkapják, és ez nem minden esetben történik erőszakmentesen. Az adott sportrendezvénytől függ, hogy mekkora a büntetés, de Jump kapott már hatvanezer dolláros bírságot, és több hónapos elzárást is. Mint mondja, ő ezt a szabadság árának tekinti, a büntetéseket havonta, részletekben törleszti, és leüli, amit le kell. Bár a hatalmas adósságból talán még a gyerekeinek is jut majd, ez őt nem tántorítja el attól, hogy újabb és újabb lehetetlen helyszíneket és elérni kívánt személyeket szemeljen ki. Azt persze senki sem tudja, hol bukkant fel legközelebb, egy korábbi interjúban beszélt róla, hogy a magyar kézilabdás Nagy László talán megérdemelne egy barretinát, és azt is megemlítette, hogy a piros fejfedő kicsinyített mása biztosan remekül mutatna egy Oscar-szobrocskán.